Eredményes tanulási technika a fordítás?
Mi a fordítás, és mi nem…
A napokban olvastam az egyik nyelviskola cikkét arról, hogy milyen eredményes tanulási technika a fordítás. Szeretnék már az elején röviden leszögezni valamit.
A fordítás nem tanulási technika.
A fordítás hasznos lehet, ha információt keresünk idegen szövegben, vagy ha valakinek, számára ismeretlen nyelvű szöveg tartalmát akarjuk átadni. A fordítás egy eszköz, méghozzá többnyire azoknak az eszköze, akik már birtokában vannak egy adott nyelv ismeretének. Nem mondom, hogy egy tanuló nem fordíthat, de minél kevésbé bírja a célnyelvet, annál több erőbefektetéssel és kevesebb sikerélménnyel fog járni számára ez a folyamat, nyelvi készségeiben fejlődni pedig bizonyosan nem fog tőle.
Ezért ne fordíts sokat…
Külön szórakoztatónak találtam, a gondolatindító cikkben hogy a cím azt sejteti, hogy aki sokat fordít, annak eredményeképpen fejlődni fog a beszédkészsége. Hogy ne távolodjunk el nagyon a fent említett cikk analógiáitól, az én értelmezésemben ez olyan, mintha valaki azt mondaná: “Ha szép karizmokat akarsz, gyúrjál szorgalmasan lábra!” Mert miről is szól a fordítás? Nyelvtani struktúrákat silabizálunk, megpróbálunk azokhoz hasonló jelentéstartalmú kifejezéseket találni az anyanyelvünkben, idegen szavakat szótárazgatunk és a legjobb tudásunk szerint visszaadjuk írásban az anyanyelvünkön azt, amit az idegen nyelvű szövegben olvastunk. De ennek a folyamatnak vajon melyik része lenne az, ami fejleszti a beszédkészségünket? Nézzük csak meg először, hogy …
Mi is kell a beszédkészséghez?
A folyékony és magabiztos beszédkészség kialakulásához a tanulónak arra van szüksége, hogy minél több olyan szöveget halljon a tanult nyelven, amelyet képes anyanyelvének kapaszkodói nélkül is megérteni. Vagyis amelyet nem kell közben szimultán fordítgatnia a fejében. Ez utóbbi ugyanis jelentősen lelassítja mind az értés, mind pedig a beszéd folyamatát és teljesen lehetetlenné teszi a nyelv készség szintű elmélyülését a tanulóban. Ha a fordításos technikával próbálunk meg kommunikálni, az valahogy így fog kinézni:
német input fejben fordítás értés magyar válasz fejben fordítás német válasz
Tehát a tanuló, mint valami kódoló masina, folyamatosan ide-oda fogja fordítgatni fejében a mondatokat, mielőtt válaszolni tudna egy kérdésre. Ez egyrészt meglehetősen kimerítő, másrészt pedig igen lassú folyamat. Ideális esetben a beszéd azonban egy spontán képesség kell hogy legyen. Ebben nincs helye hezitációnak, nyelvtani spekulálgatásnak, hanem a tanuló készség szinten használja a nyelvet. Ez a fenti mintával szemben így néz ki:
német input értés német válasz
A fordítás segíti, vagy akadályozza a beszédkészség kialakulását?
Többször megfogalmaztuk már, hogy a német (vagy bármilyen más idegen-) nyelv készség szintű ismeretéhez a tanulónak az értés kialakulására van szüksége. Az értés pedig nem más, mint amikor a tanuló a német nyelven közölt információt képes az anyanyelvének segítsége nélkül megérteni. Ennek értelmében a fordítás, mint módszer nem csak hogy nem segíti az értés kialakulását, de egyenesen a szükséges készség fejlődését akadályozó technika. A fordításra épülő tanulási technikák nem engednek teret az egynyelvűségnek, ezzel azonban pont az általuk ígért folyékony kommunikációhoz szükséges készségek kialakulását teszik lehetetlenné.
Mi kell a sikeres nyelvtanuláshoz?
A valódi nyelvtanítás feladata tehát nem az, hogy megtanítsa a diákokat gépek módjára ide-oda kódolni két nyelv között, hanem hogy felépítse bennük az értés képességét, ami nélkülözhetetlen a beszédkészség fejlődéséhez. Ahhoz pedig, hogy a tanuló megértsen valamit, a tanárnak biztosítania kell a tanuló nyelvi szintjének megfelelő, érthető nyelvi közléseket. Ezek biztosítják a tanuló számára azt, hogy felépítse magában a célnyelv egyre komplexebb rendszerét.