Nyelvtanulás céljából külföldre menni?

Igaz lehet az, hogy mindenféle nyelviskolák és kurzusok helyett az embereknek csak ki kell menniük az osztrákokhoz, vagy Németországba dolgozni és csak úgy ragad rájuk a nyelv, mint kutyára a bogáncs? 

Azt gondolom a kép jóval árnyaltabb annál, hogysem el lehetne intézni egy foghegyről odavetett “menjél ki németbe” tanáccsal és a nyelvtanulónak máris minden problémája meg van oldva. Hiszen attól, hogy valaki kimegy Németországba, ott tartózkodik pár hónapot, esetleg pár évet, abból még nem következik feltétlenül, hogy akár kint németbe’, akár hazatértekor bármilyen szinten bírni is fogja a német nyelvet.

A módszer szószólóinak javasolnék egy egyszerű kísérletet. Keressenek egy olyan szöveget valamelyik videómegosztó portálon, ami egy számukra ismeretlen nyelven hangzik el. Mennyit értettek meg belőle? Meg tudták különböztetni egymástól a mondatokat, vagy akár csak a szavakat? A válasz valószínűleg nem. Ugyanis egy számunkra teljesen ismeretlen nyelvet hallgatva a fülünk gyakorlatilag csak “zajt” hall. Ismeretlen hangok ismeretlen egysége, legtöbb esetben azt sem tudjuk biztosan eldönteni, hol végződik az egyik szó és hol kezdődik egy másik. Most hallgassuk meg ugyanezt a szöveget még egyszer! Aztán még egyszer és még egyszer!

Negyedik vagy ötödik hallgatásra többet értettünk meg belőle, mint elsőre? Több szót tudtunk elkülöníteni a “zajból” mint először? Nem. Pontosan ugyanaz a “halandzsa” marad számunkra, mint első hallásra, hiszen a számunkra ismeretlen hangok egységeit az agyunk nem tudja semmilyen jelentéssel felruházni. Nem hordoznak információt, így tehát nem is megérthetőek, és végképp nem megtanulhatóak.

Ezzel arra szeretnék rávilágítani, hogy hiába megy ki egy nyelvterületre -legyen ez angol, német, vagy bármely más nyelv- egy olyan ember, aki semmilyen szinten nem érti és beszéli az adott nyelvet. Mivel nincsenek kapaszkodói és nincs miből építkeznie, biztos hogy nem fogja elkezdeni “spontán” megérteni a körülötte hallható beszédet egyik hétről vagy hónapról a másikra pusztán csak azért, mert ez a nyelvi közeg veszi körül.

A nyelvi elsajátításnak két elengedhetetlen feltétele van. Az egyik valóban az, hogy a lehető legtöbb célnyelvi közlést hallja a tanuló. A másik kritérium azonban az, hogy a tanulónak értenie is kell a kapott inputokat ahhoz, hogy ezek alapján képet kapjon a nyelvről, annak struktúrájáról, szerkezetéről és logikájáról, és képes legyen elsajátítani, majd idővel használni azt.

A fentiekből kiindulva ahhoz, hogy valaki valóban profitálni tudjon egy olyan kizárólagosan német környezetből, ahol a beszélgetőpartnerek már nem feltétlenül vannak tekintettel az ő nyelvi szintjére – pl. egy német munkahely-, ahhoz minimum erős középfokú nyelvtudás szükséges. Ha a tanuló eljutott arra a szintre, hogy magabiztosan bírja a nyelvi alapokat, illetve képes a célnyelven kapott magyarázatok által, vagy a szövegkörnyezet segítségével megérteni, egy számára ismeretlen szót, vagy kifejezést, akkor már valóban sokat lendíthet a nyelvtudásán egy hosszabb külföldi tartózkodás. A kezdő nyelvtanulók azonban jó eséllyel csak kellemetlen tapasztalattal gazdagodhatnak ilyen körülmények között.

Mikortól érdemes tehát nyelvtanulási céllal belevágni egy külföldi utazásba?

Amikor a tanuló már stabil értéssel és szókinccsel rendelkezik és a beszédkészség is alakulóban van. Tananyagaink ezeknek a készségeknek kialakítását és fejlesztését célozzák: magolt és memorizált ismeretek helyett értés- és beszédkészséget adunk tanulóinknak. Ezáltal rövid idő alatt magabiztos, autonóm nyelvhasználókká válnak, akik bátran vághatnak neki a külföldi utazásnak is.