Honnan jön a tehetség? 2. rész

Szerző: | Egyéb kategória

Honnan jön a tehetség? 2. rész

M0 (M nulla) – A Budapestet elkerülő körgyűrű. Emlékszem még arra az időre, amikor először megépítették és büszkén átadták. Aztán jöttek a problémák: dugók, balesetek esetén kilométeres kocsisorok. Hamar kiderült: az M0-ás nem képes ezt a forgalmat hatékonyan elvezetni. Szélesíteni kellett. Az idegpályákon is közlekedés van, és nem mindegy, hogy “egy sávon” vagy “autópályán” közlekedik az információ …

 

Mi az idegpálya?

Minden egyes emberi tevékenység (mozgás, gondolat, érzés), egy precízen időzített és áramló elektromos impulzus hatására jön létre. Az impulzus az idegpályákon halad végig, amelyek átszövik az emberi testet. Az idegpályák tehát sejtek kapcsolódásával jönnek létre.

 

Mik ezek a sejtek?

Ezek a neuronok. A neuronok az idegsejtek és a nyúlványaik együttese, az idegrendszer legkisebb egysége. Az ingerület (elektromos impulzus) neuronok során halad végig a célállomásokig. Az információ az idegsejtek nyúlványain keresztül továbbítódik.

 

A neuronok közötti kapcsolat a szinapszis

Amikor 2 neuron közel kerül egymáshoz, át tudják adni egymásnak az ingerületet. Amikor létrejön egy funkcionális kapcsolat, ez a szinapszis.

 

Hogy jön mindez a tehetséghez?

Minden bizonnyal láttál már tehetséges embert. Egy tehetséges ember gyors, precíz, kreatív, ügyes. Brazil focisták, zenészek, utcai festők, mesteremberek és még sorolhatnám. Tehetséges ember minden szegmensben található. Amikor tehetségekkel találkozunk, gyakran megfordul a fejünkben: ez az ember valóban több, mint amik mi vagyunk, ezt sosem tudnám megcsinálni, erre születni kell. Kicsit a nyelvtanulásra átfordítva: “Nekem nincs nyelvérzékem.”

 

De mi van a tehetséges ember agyában, ami másnak nincs?

Vannak neuronok, idegpályák – gyors idegpályák – és az idegpályákat kiszolgáló sejtek. De érdekes módon nincs semmi olyan, ami a “halandó” ember agyában ne lenne. Ám valami mégis más.

 

Miben más a tehetséges agy?

A tehetséges ember agyában nincs tehát semmi, ami egy másik emberében ne lenne, van azonban egy nagy különbség: a tehetséges ember agya úgy van “huzalozva”, hogy az idegpályákon az ingerület villámgyorsan és nagyon precízen továbbítódik. Nincs rosszul sikerült ingerületátadás (mint ami pl. a bénázó gyerekek/felnőttek esetében látható). Minden precízen, pontosan és időben történik a neuronok között.

 

Lassú és gyors idegpálya között különbség van

Amikor dobolni kezdtem, nagy nehézséget jelentett a négy végtag koordinációja. Elméletben tudtam a ritmust, de nem tudtam reprodukálni – az idegpálya nem állt még precízen össze. Ahhoz, hogy jó dobos legyél, nem csak ritmusérzék kell, de úgy kell az izmokat irányítani, hogy a dobverőre és pedálokra megfelelő időben érkezzen az ütés/billentés/rúgás. Az idő múlásával a kezdeti bénázások kitisztultak és ha akartam, sem tudtam volna elrontani a ritmust, sőt gondolkodnom sem kellett már. De mi eredményezte ezt? Mi történt az agyban a gyakorlás során? Egy érdekes dolog: az idegpályák köré ún. myelin épült.

 

Mi a myelin?

nemet tanulas myelin

Myelin a neuron körül (keresztmetszet)

A myelin a neuron nyúlványait körülvevő fehér anyag. Korábban tudósok olyan tünetek esetén vizsgálták, amikor egy betegnél valamilyen agyi leépülés volt tapasztalható, pl. Sclerosis Multiplex. Azt figyelték meg, hogy a myelin hüvely ennél a betegségnél erősen rongálódik vagy eltűnik. Az utóbbi években azonban nem csak azt vizsgálták, hogy a  myelin hiánya mit okoz, hanem azt is, hogy a megléte milyen szerepet játszik az agyban. Nos, a kutatások eredményei szerint a myelin rétegződésének a száma (vastagsága) határozza meg az idegpálya sebességét. Másképpen szólva: a készségeink (és a tehetség) mértéke gyakorlatilag nem más, mint a myelin vastagsága az idegpályák körül.

 

Honnan jön a myelin?

Biológia órán sokat tanultunk a szürkeállományról, de keveset a fehérállományról. Nos, a myelin a fehérállományban van, méghozzá nagy mennyiségben. A fehérállomány fehér színét a myelin színe okozza. A myelin tehát ott van, már csak az idegpályák köré kell építeni. De hogyan? Az neuronok kiszolgáló sejtjei, az ún. oligodendrocyták és asztrociták figyelik, hogy melyik idegsejt közvetít gyakran információt. Amint létrejön egy elektromos kisülés, ezek a kiszolgáló sejtek elkezdik a myelin-t a neuron köré építeni. Minél többször történik elektromos kisülés, annál több myelin épül a neuron köré. És ez a kulcs a valódi készségekhez.

 

Mi a vastagabb myelin hatása?

Minél vastagabb a myelin egy neuron nyúlványa körül, annál gyorsabban terjed rajta az elektromos impulzus. Az ingerület sebessége akár 100x-osára is növekedhet egy myelinnel körbe nem vett “csupasz” neuron sebességéhez képest! Azonban ez még nem minden! A myelin ugyanis nem csak az idegsejten belül okoz sebesség növekedést, hanem a szinapszisokon is, azaz a kapcsolódási pontokon is. Ott 30x-osára növekedhet a sebesség!

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Képzeld el, hogy németül szeretnél valamit elmondani. Hezitálsz az igeidőn. Az idegpálya nem bejáratott, nincsenek reflexek, vagy a reflexed magyarul működik. 2-3 másodperc után megszólalsz és bizonytalankodva elmondod, amit szeretnél. Vagy: a kialakult reflexek és bejáratott idegpályák 100x-os sebességel tüzelnek: 0.02mp alatt reagálsz és magabiztosan, folyékonyan elmondod, amit szeretnél.

“A myelin az agy hatalmas metropoliszát keresztül-kasul összekötő utcácskáit, sikátorait villámgyors szupersztrádává alakítja.”

 

Mi kell ahhoz, hogy jó legyél bármiben?

Több myelin a neuronok nyúlványai köré.

 

Hogyan lesz több myelin?

A kulcs a mély gyakorlás. A myelin neuronok köré épülésének kulcsa a neuron elektromos kisülése – újra és újra. A gyakorlás szerves és velejáró része a hibázás. Ha hibázol, újra nekimész és addig csinálod, míg magabiztos nem leszel az adott dologban. Ez kitartást és elszántságot igényel. A nyelvtanulásban is pontosan ez kell! Egy tananyag, ami túl könnyű, nem épít készséget, mivel nem épül myelin az idegpálya köré. Kell a munka, kell az a bizonyos a kihívás, ami megugorható, de amiért dolgoznod kell. A befektetett energia nem opció, hanem biológiai szükség a készség kialakulásához. Ne higgy azoknak a reklámoknak, amik azt ígérik, hogy enélkül megy, ugyanakkor azt se gondold, hogy ez derékroppantó feladatot jelent.

 

Lassú és bizonytalan az németed? Lassan és bizonytalanul reagálnak a neuronjaid!

A sebesség tehát egy jól felépült, myelinnel sok rétegben körbevett idegpálya eredménye. Egy lomha, bizonytalan idegi kapcsolat eredménye a lomha, bizonytalan reakció – gondolat, beszéd, mozgás, érzés. A gyors, szinkronizált idegi kapcsolat eredménye azonban a gyors, jól szinkronizált reakció – gondolatok, beszéd, mozgás, érzés. Az időzítés kulcsfontosságú, mivel a neuronok bináris sejtek, azaz két funkcióban tudnak működni: vagy kisülnek vagy nem. A kisülés feltétele, hogy az érkező elektromos jel kellően erős legyen ahhoz, hogy átengedje azt.

 

A készség nem igényel koncentrációt

Minél fejlettebb egy idegpálya, annál kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy használjuk. Az ember célja az, hogy a készségek automatizmussá váljanak. Amint ez megtörténik, az agy “átpakolja” azt a tudatalatti részbe. Amint egy készséget megszereztünk, teljesen természetessé válik, mintha mindig is a miénk lett volna. A beszéd is automatizmus. A nyelvtanulásban nem adhatjuk ennél lejjebb, ki kell alakítanod ezt a nyelvi készséget: ez a németül gondolkodás és a nyelvi blokk megszüntetéséhez vezető út.

 

Összefoglalva

  • biológiai értelemben a készség és a tehetség alapja a gyors idegpályák
  • a gyors idegpályák jellemzője a vastag rétegekben megtalálható myelin, ami körbeveszi a neuronok nyúlványait
  • a myelinnel körbevett neuron 100x-os sebességgel adja tovább az impulzust
  • ez számottevő különbség egy hezitáló és egy reflex-szerűen reagáló tanuló között (2mp vagy 0.02 mp)
  • a bizonytalan idegpálya bizonytalan reakciót eredményez, és az ellentéte is igaz
  • mindenkinek bőségesen van myelin-je, amit mély gyakorlással lehet az idegpálya köré építeni
  • a mély gyakorlás jellemzője a kitartó munka egy még megugorható kihívással: nincs ingyen ebéd, meg kell dolgozni a gyors idegpályákért
  • a készség kialakulásakor már nincs szükség koncentrációra – mintha a készség mindig is a miénk lett volna

A Budapest körüli M0-ás körgyűrű kiszélesedett. Kevesebb dugó, gyorsabb forgalom, kevesebb stressz. Ha tehetem, ezt az utat választom. Ha tanulok valamit, a gyorsabb utat választom. A készség kialakítása a kulcs, és nem akarok felesleges köröket tenni. Te se tegyél. Ha a német nyelvet tanulod, tanuld jól. Tanuld hatékonyan.

forrás: BeszeljAngolul.com
(a tartalom németre aktualizálva)